3. rész Bajban vagyok!

 Köszönöm a feliratkozást Catherine German-nak! <3 és a komentet szintén és Vivinek is! +1 feliratkozó és jön a kövi vagy 3 komment! :) Remélem tetszik majd! Jó olvasást ! :) Köszi a pipákat is !! <3

Reggel a telefonom csörgése ébresztett.
Hát ez a nap is eljött új suli új osztály új élet...
  Kikászálódtam az ágyból és egyből a fürdőbe mentem. Megmosakodtam és fogat mostam. Útközben találkoztam anyával aki természetesen csak arról magyarázott, hogy legyek jó és figyeljek oda mindenre véletlenül sem azt mondta, hogy barátkozzak...
Vissza érve a szobámba feltettem egy apró sminket ami egy kis szempillaspirálból és egy színezett ajakbalzsamból állt. Miután ezzel végeztem a hajamat kifésültem és egy egyszerű lófarokba fogtam és felvettem az egyenruhám. Anya rögtön munkába indult így nem vitt el kocsival szóval buszoznom kell. A táskámat a vállamra tettem és már indultam is. Elsétáltam a buszmegállóig amit nagy nehezen megtaláltam majd leültem a padra.
Párperccel később észre vettem két fekete bakancsot a látó teremben.
- Ohh szia! - néztem fel rá. Ash csak a fejével biccentett majd leült mellém. Az volt az érdekes, hogy neki a kék kendő helyett fekete volt az ingén amit elégé furcsálltam.
- Ash, neked mért fekete a kendőd? - a fejét rögtön rám emelte. Összeszűkült szemmel nézett rám majd mintha eszébe jutott volna valami meglágyultak a vonásai.
- Majd megtudod. - dünnyögte. Ismét a bő beszéd. Szerintem reggel nincs jó passzban. Amíg ez a gondolat átfutott az agyamon az iskola busz is begurult a megállóba. Ashton előre engedett ami  egész kedves volt tőle. Mármint nem néztem volna ki belőle. Felérve mindenki szinte kettesével ült és felém kapták a fejüket. Gyorsan hátra siettem, hogy elszökjek a bámuló tekintetek elől. Hátul szerencsére volt egy üres kettős hely és oda leültem. Három megálló után meg is érkeztünk. Nagyon sokan álltak az udvaron kisebb csoportokba viszont én senkit se ismertem.
Lassan mindenki beindult az iskolába. Sokan gondolom a termükbe igyekeztek, de viszont a folyóson is sokan álltak.
- Hé, te vagy Lenna Skyler Becker? - hallottam meg egy hangot a hátam mögül.
Vajon honnan tudja a középső nevem...?
- Igen én vagyok! - fordultam felé.
- Szia én Vanessa Jon vagyok. Én leszek aki segít eligazítani és körbevezetni téged. - mosolygott.
- Köszönöm! - mosolyogtam vissza.
- Nincs mit, ez a munkám.
- Munkád?
- Igen, én vagyok a dönk vezető és a matléták vezetője is ja és még pár csoporté.
- Azta! - ámuldoztam.
- Esetleg ha van valami kérdésed nyugodtan tedd fel egész sok mindent tudok. - nevetett.
Nagyon kedves lánynak tűnik.
- Rendben, köszi!
- Semmiség. Na gyere körbevezetlek!
Óriási volt az iskola. Szerintem sose fogom tudni mi hol van max a WC-t.
- Ez az ebédlő!
- Jó nagy. - sóhajtottam.
- Hát igen, de tudod itt nem mindegy hova ülsz. - mondta egy sóhaj kíséretében.
- Ohh értem-bólintottam.
- Gyere! Megmutatom a termedet.
Ép akkor szólt amikor egy furcsa ebédlő asztalt néztem. Az egész teljesen fekete volt. Elégé furcsa.
- Amm megyek már! - szóltam utána.
Szerencsére a termem az első emeleten helyezkedett el és nem az akárhányadikon is. Ép akkor lett vége a szünetnek így Vanessa és én is bementünk a terembe. Úgy tűnik szerencsémre osztálytársak leszünk bár ezt elfelejtette megemlíteni. A terembe érve mindenki ránk kapta a fejét. Asht is észre vettem az egyik padban, de más nem volt ismerős. Mielőtt helyet foglalhattam volna a tanár maga mellé állított, hogy én leszek az új osztálytárs blabla... Csak egy "kicsit" volt ciki a helyzet.
Vanessa mögé ültem mivel ő a barátnője mellett ült. Legalább is gondolom...
Az osztályfőnöki órák hamar elteltek. Néhányan oda is jöttek hozzám beszélgetni ami nagyon kedves volt tőlük.
- Hé, Sky! Megyünk ebédelni nem jössz velünk? - kérdezte Vanessa. Van egy olyan érzésem ez a becenév rám fog ragadni, bár megértem hiszen a Lenát nem igazán lehet becézni.
- Persze megyek! - siettem oda.
Vanessa barátnője is nagyon kedves volt hozzám ha jol emlékszem Ashlinek hívják. Elindultunk az ebédlő felé majd amikor megérkeztünk egyből lefagytam mindenki úgy ül az asztaloknál akár a filmekben, de egy csoport kitűnt közülük. A fekete asztalosok.
- Sky jössz már?
- I..igen. - dadogtam. Majd lassan utol értem őket.
- Ne bámuld őket! - mondta Vanessa miközben az ételekkel együtt indultunk az ő asztalához.
- Én nem is... - mentegetőztem.
Ahogy néztem a fekete asztalt felismertem mindegyikőjüket. Mindegyiknek fekete volt a kendője míg a többieknek sima kék. Ott volt az a lila hajú srác is bár most inkább kékes volt a hajszíne. Calum is ott ült akinek segítettem meg Ashton is. És az ijesztő kék szempár tulajdonosa is Luke! Rajta viszont minden fekete volt.
- Kik ők? - mutattam rájuk, de Ashli egyből lefogta a kezem.
- Ha élni akarsz nem mutogatsz rájuk sőt rájuk sem nézel. - suttogta a fülembe. Egy kicsit megrémisztet.
- Pontosan. - helyeselte Vanessa.
- Kerüld el őket! Főleg Lukeot! - mondta és a szemében megjelent a félelem szikrája.
- Miért? - kérdeztem elvált ajkakkal.
- Mert veszélyesek! - suttogták egyszerre.
- De..de mért vannak feketébe?
- Senki se tudja ez a védjegyük. - suttogta Vanessa.
  Amíg ettünk próbáltam megemészteni az előbb hallottakat, de éreztem, hogy valaki nézz. Egy idő után elégé zavart így körbe néztem ki bámulhat majd a pillantásom egybe forrt a tengerkék szempárral. A vér is megfagyott bennem ahogy nézett pont akkor ült az ölébe egy szőke platina csaj így megszakadt az egybeforrt tekintetünk.

- Ki az a lány az ölében? - kérdeztem suttogva.
- Ő a plasztikok úgymond "vezetője" - mutatott macska körmöt az ujjaival. És egyben a királynő.
- Plasztikok? Királynő? - kérdeztem szemöldököm felvonva.
A fekete asztal mellettire  biccentet Vanessa. Tele volt mini szoknyás szó szerint plasztikokkal.
- Luke it a vezér és a barátnője automatikusan a királynő. - ez teljesen abszurd volt, de valamiért még is hihető....
- Szóval aki az ölében ül ő Aly a barátnője. - válaszolt Ashli.
- Értem. - bólintottam.
Sajnos véletlen megint oda néztem és engem nézett miközben az ölében ülő lány nyakát szívta.
Az arcomon undor jelent meg amit ő is észre vett és abba hagyta az előbbi tevékenységét majd az állkapcsa megfeszült. Gondolom várta a rémült tekintetem, de nem adtam meg neki azt az örömöt.
Gyorsan elfordultam és ismét a csajokkal beszélgettem, de éreztem az égető tekintetét magamon. Majd egy árnyékot észleltem az asztalon így felnéztem.
Biztos vagyok benne, hogy a szívem kihagyott egy ütemet amikor megláttam őt.
- Mért bámultál? - nézett egyenesen a szemembe.
- Én nem bámultalak inkább fordítva! - mondtam keményen.
- Sky! - szólt rám Vanessa mire én értetlen fejet vágtam.
Hallottam Luke keserves nevetését ami elég irritáló volt és egyfajta dühöt váltott ki belőlem. Mintha csak a nevetésével feltüzelne. Rossz értelembe.
- Tudod talán azt néztem, hogy milyen szánalmas ahogy a csajod nyakát szívod miközben mást bámulsz! - vágtam vissza.
Majd felálltam, hogy kivigyem a tálcám. Láttam ahogy megfeszül az állkapcsa. Megragadta a kezem majd maga felé fordított.
- Mit mondtál? - szűrte ki a fogai közül. Elég erős volt a szóritása, de próbáltam ignorálni. Addigra már mindenki minket figyelt az ebédlőben.
- Talán süket vagy? - Ismételjem meg még egyszer! - vágtam hülye fejet.
- Kinek képzeled te magad? Azt hiszem nem ismersz. Jobban tennéd ha meghúznád magad! - mondta keményen, de teljesen úgy tűnt mintha a szemei feketék lettek volna.
- Ne fenyegess! - sziszegtem.
- Inkább te kinek hiszed magad? - vontam fel ismét a szemöldököm.
Egy kaján mosolyra húzta a száját majd csak annyit vettem észre, hogy valami hideg folyik le a fejemen. Ez a szemét leöntött alma lével.
- Luke Hemmings kedves - suttogta a fülembe. Majd elindult az ajtó felé és a többi banda tag is követte.
- Ezt nem hagyom ennyiben sziszegtem! - majd letettem a tálcám és felkaptam a poharamat majd utána siettem.
- Luke! - szóltam utána. Lassan megfordult én pedig egy mosoly kíséretében rá öntöttem az italom.
- Lenna Skyler Becker. - suttogtam én is fülébe.
  Mielőtt elmehettem volna megfogta a csuklom és fölém magasodott. A szemei ismét befeketedtek. Amitől még ijesztőbb lett, de igyekeztem állni a sarat. A szóritása egyre erősebb lett és a tekintetét az enyémbe fúrta, de nem csináltam semmit.
- Elég lesz! - hallottam meg két ismerős hangot. Ahogy Luke háta mögé pillantottam észre vettem Calumot és Ash-t ahogy a fiú két vállát fogják.
Majd Luke lassan közelebb hajolt és a fülembe súgta.
- Most írtad alá a halálos ítéleted, kedves Sky! - a végénél egy kicsit felkuncogott. A hangjára megremegtem.
Egy önelégült mosoly kíséretében elengedte a csuklóm majd csak a távolodó alakját véltem felfedezni. Ash még utoljára hátra nézet és megrázta a fejét. Amitől úgy éreztem ez az egész nem vicc!
Az első napom és már is a legnagyobb bajba kerültem! ....