10. Rész Szenvedés.

 Sziasztok drága olvasóim :3 először is waooo köszönöm a +2 féliratkozót! *-* és a sok pipát és a komikat! <3
 Lenna és Sky ugyan az az ember. (Lenna középső neve Sky) Csak gondoltam ezt leírom hátha valaki elfelejtette volna és így össze zavarodik.... itt a csoport :)

https://www.facebook.com/groups/713847638697143/

Flame and Fire blog :)

~Az egyik kezemet még próbáltam nyújtva tartani, hogy lásson, de nem volt túl sok esélyem.
Már csak imádkozni tudtam, hogy visszaforduljon hozzám.~
Már az ujjaim hegyét is ellepte a víz amitől csak még kétségbe esettebbé váltam. Még jobban süllyedni kezdtem amikor egy erős kéz körbe fogta az enyéimet és felrántani készült a vízből.
Ahogy a levegő megérintett rögtön össze rezzentem a karjaiban és levegőért kapkodtam.
A vizes pólóját markolásztam remegve és a szemeimet össze zárva próbáltam elűzni a fájdalmat. De nem ment....
Nem szólt egy szót se csak éreztem ahogy sietősen a part felé igyekszik.
Egy könnycsepp folyt le az arcomon a borzasztó fájdalom miatt.
Utáltam, hogy ilyen gyengének lát, de nem tudtam mit tenni csak ő segíthet most.
Párperc múlva már puha anyagot éreztem alattam és a szememet is kitártam. Az egyik faházban voltunk én pedig az ágyon feküdtem. Bár ez nem az én faházam volt.
A szemeim rögtön megtalálták őt aki egész végig engem figyelt. Az arca ugyan olyan kifejezéstelen volt mint eddig, de a tekintete...mintha egy apró aggódás szikrája futott volna végig rajta, de aztán ismét rideggé vált. Beszélni akartam, de ahogy szólásra nyitottam a számat ismét egy éles fájdalom nyilallt a hasamba.
- Áhh! - ordítottam. - ő pedig az ágy széléhez sietett.
- Mi történt? - mondta fagyosan én pedig még mindig a könnyeimmel küszködtem.
- N..nem tudom. - ráztam a fejem miközben a lepedő anyagát szorongattam.
- Ettél ma valami különöset?
- Nem, csak a reggelit. - nyöszörögtem.
- Hmmm..., és mit ittál?
- Semmit csak vizet a kulacsomból.
- Hol az a kulacs? - húzta össze a szemöldökét. De nem értem mi ilyen fontos abban a kulacsban.
Válaszoltam kérdésére, de mielőtt én feltehettem volna az enyémet Luke már az ajtó túloldalán volt.
~Luke szemszöge~
Van egy sejtésem, hogy mi történhetett...
A part felé haladtam, hogy megkeressem Sky kulacsát.
- Luke! - szólított egy mély hang.
Megfordultam a hang irányába és Ash-el találtam szembe magam.
- Mit akarsz?
 - Nem érek rá. Nem mintha magyarázkodnom kéne neki.
Tovább indultam, de követni kezdett.
- Hova mész? Nem Lennára kéne figyelned? - ráncolta a szemöldökét.
Egy gyors fordulatot vettem majd a szemébe néztem.
- Te engem ne kérj számon! - mordultam rá!
- De, ha ennyire tudni akarod hozzá megyek csak vissza viszek neki valamit.
Majd ismét folytattam az utam míg a napozó ágyaknál meg nem találtam az üveget amin a neve is rajta volt. Rögtön kinyitottam, de üres volt, viszont az utolsó cseppekben valami volt sőt fehér por szerűség ragadt az oldalára.
- Sejtettem. - motyogtam magamban.
- Minek neki Lilly üvege? - okoskodott Ash.
- Ez nem... várjunk.. mi? Honnan veszed, hogy ez az övé?
- Láttam amikor kinyitotta. - vont vállat.
Egy szót sem szóltam csak kikerültem a fiút és a lány keresésére indultam.
~Lilly szemszöge~
Még mindig lelki ismeret furdalásom van amiatt amit tettem, de már nem tehetek semmit. Remélem így Aly jobban felfigyel rám!
Éppen a faházból tartottam ki amikor megláttam Luke-ot.
 
Nagyon dühösnek látszott és egyre közelebb ért. Próbáltam hátrálni, de már előttem állt.
- Mit raktál ebbe? - ordított. A vér is megfagyott bennem. Honnan tudja vajon?
- É..én semmit. - dadogtam.
- Azt kérdeztem mit raktál bele? - üvöltött. Már könnyek szöktem a szemembe hiszen nagyon féltem.
Megragadta az arcom így beállítva, hogy mindenképp a szemébe nézzek. Az-az a gyilkos tekintetébe. Nem bírtam tovább, el kellet mondanom.
- E..egy tablettát. - dadogtam.
- Milyen tablettát? - szorított még mindig.
- N..em tudom. Már nem tudtam megállni a sírást, de a könnyeim nem igazán hatották meg.
- Nem tudod... - ízlelgette a szavakat.
- Valakitől kaptad talán? - vonta fel a szemöldökét. Én hezitáltam és ide oda kapdostam a tekintetem. Már tudtam, hogy elárultam magam. Luke nem hülye.
- Kitől kaptad? - ordított ismét.
- Én nem... - ráztam a fejem, de mondatomat nem tudtam befejezni. Mert az ajtó megremegett mellettem hiszen beleütött. Túlságosan féltem, hogy ezt velem is megteszi ezért inkább elmondtam neki amit akart.
- A..aly-től... - hajtottam le a fejem.
- Basszameg! - szitkozódott.
A szellő rögtön megcsapott ahogy elsuhant mellettem. Én pedig remegve vissza siettem a partra.
~Ash szemszöge~
Luke lelécelt, de semmit nem árult el. Még mindig a parton voltam hiszen én is be vagyok osztva vigyázónak.
Ahogy a büfé felé siettem egy ismerős alak bukkant fel. Gyorsan meg is állítottam.
- Héy Lilly! Mi ez az egész? - néztem rá szúrósan és csak most vettem észre a kisírt szemeit. Érzem, hogy Luke-nak mind ehhez köze van.
- N..nem tudom. É...én csak... - dadogott.
- Luke majd m..mindent elmond. - szaladt el.
- Egyre bonyolultabb ez az ügy és már ki akarom deríteni mi ez az egész. Tudom mit mondott Luke arról, hogy Sky közelébe se mennyek, de meg kell néznem, hogy jól van-e.
~Aly szemszöge~
Remélem az a kis senki jól végezte a munkáját és nem látta meg senki. Én előre szóltam annak a ribancnak, hogy kerülje el Luke-ot, de úgy tűnik nem ért a szép szóból. Mostanra már biztos megtanulta, hogy hol a helye.
~Luke szemszöge~
Idegesen indultam vissza a part felé. Közben pedig emlékek játszódtak le a fejemben.
*Vissza emlékezés*
- Luke tudod az egyik idegesítő ismerősöm nem hagy békén és meg akarom leckéztetni, hogy tudja hol a helye. - szólt Aly.
- Szóval tudnál adni egy tablettát? - biccentet. Ezzel jelezte, hogy nem akármilyen tablettát akar.
 Túlságosan is idegesített a nyávogása ezért elkezdtem keresni amiről beszélt. Vissza gondoltam arra amit mondott ezért egy erősebb gyógyszert adtam neki, amivel tuti rá veszi a haverját vagy kit, hogy leszálljon róla.
Megfordultam és a kezébe nyomtam a bogyót utána pedig elküldtem.
*Vissza emlékezés vége*
Idegesen túrtam a hajamba hiszen rájöttem ez az én hibám. Én adtam neki a tablettát.
~Aly szemszöge~
A napmelegét érezni a legjobb, azzal a tudattal, hogy milyen sexy barnák leszünk a csajokkal.
- Aly!!! - egy dühös hang ordítása zavarta meg a gondolat menetem.
Azonnal felültem a napozó ágyon és a napszemüvegemet feltoltam a fejem tetejére. Az ordító hanghoz végre arc is párosult,bár, bárcsak ne történt volna meg!
Luke két másodperc alatt elém ért majd felrántott a csuklómnál fogva és gyilkos tekintettel méregetett. A félelem úrrá lett a testemen, amit a lábam remegése fejezet ki. Tudtam, hogy tudja.
- Miért? - bámult dühösen.
- Én én csak azt akartam, hogy tudja hol a helye. - magyarázkodtam.
- Te nem vagy normális! - szántotta át a haját az ujjaival.
Majd tekintetét az enyémbe vájta. Tudtam, hogy így is nagy önfegyelem kellet neki ahhoz, hogy ne rendezzen jelenetet itt mindenki előtt. Elengedte a csuklóm én pedig vissza rogytam az ágyra.
~Luke szemszöge~
 - Vége! - ez volt az utolsó szavam.
Nem kellet több szó, hogy megértessem Aly-vel mit tett...  Még utánam ordított, de figyelmen kívül hagytam.
**
Az ajtónál álltam és a kilincshez nyúltam, de azt éppen akkor nyomták le.
- Ash? - ráncoltam a homlokom.
Az arca teljesen lefagyott bár meg is értettem, de mi előtt bármit is mondhattam volna Lenna hangos ordítása bezengte a szobát.
~Lenna szemszöge~
Az elviselhetetlen fájdalomhoz még egy görcs is társult ami már túl sok volt egyszerre. Muszáj volt ordítanom és meg is tettem.
Luke rám kapta tekintetét, de meg sem szólalt.
- Meg mondtam nem? - nézett Ash szemébe.
- De..
- Nincs de! - vágta rá ismét Luke.
Nem tudtam miről beszélnek, de ebben az állapotban az érdekelt legkevésbé.
- Ezt vedd be! - utasított Luke. Nem ellenkezdtem hanem rögtön beszedtem a kapott tablettát egy kis vízzel. Ash addigra már nem tartózkodott a szobában. Elment...



** ~fél óra múlva~
Éreztem ahogy a gyógyszer hatása egyre többet segít és már csak gyenge fájdalmaim vannak, de túl fáradt vagyok, hogy bármit is mondjak neki. Tudom, hogy ez az ő faháza, de már késő. Túlságosan is kimerültem és a szemhéjaim is leragadni készültek majd párperc múlva az álom átvette felettem az uralmat amit nem is bántam. De még előtte melegség terült el az oldalamon...

Sietek a kövivel mint mindig.. :) Várom a visszajelzéseket! :)<3